• Megjelenítés

virág barnabás

Szürreális fordulatok - avagy vannak még tartalékaink, hogy megközelítsük Ausztriát

Látva az elmúlt időszak gyors növekedését a magyar gazdaság fejlődési lehetőségei ismét a figyelem középpontjába kerültek. A vélemények megosztottak. Az egyik végletet az ismét előkerülő "tartósan 1-2 százalékos növekedés" vagy "az ideje hátrafelé tekintgetni és Romániával versenyezni" típusú jövőképek jelentik, miközben más - például a Magyar Nemzeti Bankban (MNB) elvégzett - számítások szerint átfogó versenyképességi fordulat esetén a következő évtized végére akár Ausztria fejlettsége is megközelíthető. Virág Barnabás megítélése szerint pesszimizmus helyett az elmúlt években elért - eleinte szintén abszurdnak ható - gazdaságpolitikai eredményekre, a sikeres nemzetközi felzárkózási példákra és a gazdaságpszichológiában rejlő lehetőségekre építve, továbbra is inkább az osztrák utolérés jövőképét érdemes megfogalmazni és megtartani. Az MNB monetáris politikáért és közgazdasági elemzésekért felelős ügyvezető igazgatójának írását közöljük.

Csúnyán elronthatja Magyarország, ezek a legveszélyesebb aknák

A demográfiai válság, a munkaerőpiac egyensúlytalansága miatti gazdasági "szakadások" és a nemzetközi monetáris politikai szigorítás is olyan kockázatokat jelentenek, amelyek kizökkenthetik a magyar gazdaságot az elmúlt években megindult konvergenciájából - derült ki Budapest Economic Forum konferenciánk utolsó panelbeszélgetésben.

Ötször olyan nagy a jólét Budapesten, mint Nógrádban

Ötször olyan nagy a jólét Budapesten, mint Nógrádban

A leggyakrabban figyelt jóléti mutató, az egy főre jutó GDP, 4,7-szer olyan magas Budapesten, mint Nógrád megyében és 3,6-szer olyan magas, mint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében - villantotta fel a minapi Közgazdász-vándorgyűlésen tartott előadásában a látványos ábrát Virág Barnabás. A Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója egyúttal azt is hozzátette: a jelentős területi fejlettségi különbségeken enyhíteni tudtak az uniós források, illetve a jegybank által indított Növekedési Hitelprogram, bár ezekkel együtt is igaz, hogy a beruházási teljesítmény azokban a megyékben volt jóval erősebb, amelyek egyébként is fejlettebbek voltak.

A Balaton és a Velencei-tó lehetnek egy világtrend legnagyobb magyar nyertesei

A világ egyik megatrendje, a városokba költözés, a következő évtizedekben Magyarországon is folytatódhat, de közben a távmunka lehetőségek terjedése, mint másik megatrend, fékezi ezt és a kettő együtt oda vezet, hogy olyan élhető térségek lesznek a legnagyobb nyertesek, mint például a Balaton, vagy a Velencei-tó - vetítette előre a következő évtizedek egyik lényeges fejlesztéspolitikai szempontját a Közgazdász-vándorgyűlés egyik panelbeszélgetésében Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója. A nagy trendek kapcsán részben ő, de főként az MNB elnökének főtanácsadója, Szapáry György is beszállt abba a vitába, ami abból kerekedett, hogy az Európai Unió sikeres volt-e eddig, vagy inkább hanyatlik, illetve csökken-e a jelentősége a következő időszakban. Arról is vita kerekedett, hogy a föderalizmus, vagy az erős nemzetállamok közössége-e a megfelelő út az EU számára.

Itt az MNB nagy terve, amivel Magyarország elkerülheti a csapdába esést

Az új versenyképességi stratégia minden elemének a demográfiai helyzet javítása mellett támogatni kell a tudásfelhalmozást és az innovációs képességeink javítását - mondta a Portfolio-nak adott interjújában Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója a jegybank 180 pontos csomagjával kapcsolatban. A világ új technológiai korszakában csakis a piramis alapjaitól a csúcsig terjedő oktatási és vállalkozás-fejlesztési reformokkal lehetünk sikeresek. Az MNB szerint ha Magyarország végre tud hajtani egy átfogó versenyképességi fordulatot, azzal biztosíthatja, hogy 2030-ra megközelítsük az osztrák fejlettségi szint 80-90 százalékát.

Történelmi mélypont közelében a forint - A piaci mozgásokról kérdezték az MNB ügyvezetőjét

A forint árfolyama ugyan része az infláció alakulását vizsgáló egyenletnek, azonban sok más változót is számításba kell venni - jelentette ki ma Virág Barnabás, az MNB ügyvezető igazgatója. A kijelentés megegyezik az inflációs jelentés egyik alapgondolatával, miszerint a forintgyengülés miatt - egyelőre - nem érzi veszélyben a jegybank az inflációs cél teljesülését.

MNB: a globalizáció új fázisában is indokolt még a laza monetáris politika

A globalizáció újabb korszakában járunk, amelyben a laza monetáris politika fenntartása továbbra is indokolt Magyarországon, részben amiatt is, mert a fenntartható gazdasági felzárkózáson még dolgozni kell - többek között ezeket az üzeneteket hangsúlyozták a Lámfalussy Konferencia első négy előadásában a Magyar Nemzeti Bank vezetői.

Repedések a falon - úton a közgazdaságtan megújulása felé?

A 2008/2009-es globális pénzügyi válság váratlanul érte a főáramhoz tartozó, neoliberális-neoklasszikus közgazdászokat. Ennek megfelelően a válságot követő években éles vita bontakozott ki a tudomány jövőjéről. A gazdasági helyzet normalizálódásával a vita egyre inkább elhalkult. Ebbe az állóvízbe dobott követ az elmúlt év végén diákok, professzorok és újságírók egy csoportja (New Weather Institute és a Rethinking Economics csapata) a közgazdaságtan megreformálását követelve. Írásomban a csoport követelései mellett az odáig vezető útról kívánok rövid áttekintést adni.

Felzárkózás az eurózónában - Csakis megfelelő felkészültséggel teljesíthető

A közepes fejlettségű országok hosszú távú gazdaság- és társadalompolitikai célja a fejlett országok jövedelmi szintjének elérése. Az euró bevezetésének kérdését is ezen végső cél függvényében érdemes megvizsgálni. Az euróövezethez már csatlakozott országok tapasztalatai azt mutatják, hogy a maastrichti kritériumok teljesítése és az euró bevezetése önmagában nem jelent garanciát a konvergenciára. A nem megfelelő felkészültség mellett csatlakozó országokban a közös fizetőeszköz használata hozzájárult komoly sérülékenységi problémák felépüléséhez, ami több esetben tartós divergenciához is vezetett. A maastrichti kritériumok nem érték el céljukat. Az euró bevezetésének időzítését legalább három további dimenzió mentén fontos értékelni:

Már túl lehet Magyarország a kegyelmi állapoton - Az euró a megoldás?

Magyarország már a kegyelmi időszak után áll, nem pedig előtte, mint ahogy azt Nagy Márton MNB-alelnök jelezte - hangzott el a Budapest Economic Forum utolsó panelbeszélgetésén. Erre rímelve ketten is megjegyezték, hogy lényeges közép távú gazdasági növekedési kockázat az, hogy mi lesz az EU-pénzekkel 2020 után. Egy harmadik szakértő szerint olyan növekedési modellre kell áttérni, ami nem az uniós transzferekre, a nyomott bérekre és a forint folyamatos leértékelésére alapul. Ehhez kézenfekvő lenne, ha elköteleződne Magyarország az euró mellett, de csak akkor, ha kellő gazdaságpolitikai fegyelem is társul hozzá, illetve az MNB érvelése szerint megfelelő gazdasági érettség is kell a pénzcseréhez.

Magyar infláció: csak nyugalom, üzeni az MNB

A nyári hónapok 2 százalék körüli inflációs rátáit követően az őszre fordulva a fogyasztóiár-index emelkedésére számíthatunk. Ráadásul az elmúlt hónapokban a maginflációs mutató is fokozatos gyorsulást mutatott, így piaci elemzésekben egyre gyakrabban merül fel, hogy a hazai infláció akár már a közel jövőben elérheti a 3 százalékos jegybanki célértéket. A jegybanki mélyelemzések ettől eltérő képet mutatnak. Számításaink szerint az éves infláció átmeneti emelkedés után az év végéhez közeledve ismét süllyedni kezd. Az inflációs cél fenntartható, tartós elérése továbbra is legalább 2019-ig várat magára. Cikkünk az infláció alakulását aktuálisan leginkább meghatározó tényezőket foglalja össze.

Fogadkozik az MNB: esze ágában sincs alapkamatot csökkenteni

Az alapkamat további csökkentésével egyre inkább olyan környezet felé haladna az MNB, ahol a közgazdaságtan és a monetáris politika alapvető törvényszerűségei másképpen viselkedhetnek, azaz nem szándékolt mellékhatások jelenhetnek meg - olvasható az MNB honlapján megjelent tanulmányban, melyet Nagy Márton és Virág Barnabás írtak. A jegybank szerint az átalakított eszköztár jól vizsgázott, a bankközi kamat csökkenése már 27 milliárd forintot jelentett a lakossági és vállalati hitelfelvevők számára.

Jöjjön a harmadik Széll Kálmán Terv!

Nem kell még temetni az idei magyar gazdasági növekedést, visszatér a 3 százalékos növekedési ütem, főleg, ha a múlt heti bérmegállapodás elemeinek hatását figyelembe vesszük. A magyar gazdaság versenyképességét azonban kell és lehet is javítani a hosszú távú növekedés érdekében - derült ki a Portfolio Palotai Dániel és Virág Barnabás, az MNB ügyvezető igazgatóival készített interjújából, melyet annak kapcsán készítettünk, hogy az általuk jegyzett Versenyképesség és növekedés című kötetben megfogalmazott javaslatokból egyre többet karol fel a kormány. Palotai Dániel szerint a harmadik Széll Kálmán Tervre mindenképpen szükség van, a járulékcsökkentés jó irány, de tovább kell lépni az egyszámjegyű szja irányába. Virág Barnabás úgy véli, hogy a társasági adókulcs csökkentése kedvezőbb helyzetbe hozza Magyarországot a világban jelenleg zajló adóversenyben. Szerinte a hitelezést segítené a garanciarendszer fejlesztése, amivel kapcsolatban a jegybank szintén megtette konkrét javaslatait.

Tagadja az MNB, hogy újabb kamatvágásra készülne

Az alapkamat módosítása jelenleg nincs az opciók között - mondta a Bloombergnek Virág Barnabás, az MNB monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatója. Kedden a jegybank monetáris tanácsának ülése után több elemző is úgy értékelte a közleményt, hogy ismét megnyithatják a lazítás felé az utat.

MNB: új mentalitás kell a sikerhez

Sok országban nem sikerült megoldani a válságot, sőt, általában társadalmi, geopolitikai területekre terjedt ki a feszültség - mondta előadásában Virág Barnabás a közgazdász vándorgyűlésen. A Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója szerint tartósan alacsony kamatkörnyezetre kell felkészülni a világban, és meg kell találni az optimális összhangot a gazdaságpolitikában. A költségvetési politika aktívabb szerepvállalása szükséges.

Virág: arányos lesz az MNB irányadó eszközének korlátozása (2.)

A szeptemberi kamatdöntő ülésen határoz a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa arról, hogy milyen arányban mérsékli az irányadó, 3 hónapos betétéhez való hozzáférést, de ez a korlátozás arányos lesz a pénzügyi szereplők között - ismételte meg a már korában is jelzett MNB-s arányossági tervet a jegybank egyik vezető szakértője ma a Reutersnek adott interjúban. A monetáris politikáért felelős igazgató azt is jelezte, hogy csak azt követően döntenek majd a budapesti bankközi kamatláb rendszerének (BUBOR) esetleges átalakításáról, miután már látják az irányadó eszköz mennyiségi korlátozására adott piaci reakciókat.

Van, aki még hisz a 3% körüli magyar növekedésben

Virág Barnabás, az MNB ügyvezető igazgatója szerint a magyar gazdaság éves növekedése a gyenge első negyedévet követően a második negyedévben 1,5-2%-ra gyorsulhat, majd az év hátralevő részében tovább élénkülhet - számolt be a Reuters. A legnagyobb húzóerő a lakossági fogyasztás és a lakáspiac lehet.

"Minimum 40 milliárd euró" - sok vagy kevés?

Az elmúlt napokban heves vita bontakozott ki a hazai monetáris politika elmúlt 15 évének, azon belül is főként a legutóbbi három évének megítélésében. Nagyon sok érv hangzott el pro és kontra ezek számát már nem szeretnénk tovább gyarapítani. A nap végén úgyis a döntések által érintett gazdasági szereplők és általában a magyar gazdaság jövőbeli teljesítménye fogja kiállítani a monetáris politika értékelését. Egy kérdést, konkrétan a devizatartalék nagyságának kérdéskörét azonban még érdemes közelebbről megvizsgálni. Mint azt számtalan nemzetközi és hazai példa mutatta a megfelelő mértékű devizatartalék tartása elengedhetetlen a gazdaság stabil és fenntartható működése szempontjából. A jegybankárok egyik örök témája, hogy mekkora lehet a devizatartalékok optimális mérete? A továbbiakban a kérdés kapcsán két témára fókuszálunk: egyrészt, mi alapján határozható meg a devizatartalékok optimális szintje, másrészt ezen kritériumok alapján mit mondhatunk az MNB tartalékainak elégségességéről. Vajon tényleg indokolt lenne a tartalék szintjét akár 40 milliárd euróra, azaz a jelenlegi szint több mint másfélszeresére emelni?

Az MNB válaszol: Surányi György 9 tévedése

Surányi György, korábbi jegybankelnök esszében kritizálta a 2001 és 2016 közötti hazai monetáris politikát. Vezető jegybankárok körében az ilyen típusú írások érzékeny területnek számítanak, így Surányi írása legalábbis szokatlannak tekinthető. Ha meg is születik egy ilyen elemzés, abba már érdemes lett volna belefoglalni a szerző elnöki időszakát is, kellően kritikus értékelést felmutatva a csúszó leértékelő árfolyamrendszer tapasztalatairól, illetve olyan témákról, mint az aranytartalék értékesítése vagy a CW Bank hitelkihelyezései. De mi most ezekkel nem foglalkozunk. A következőkben inkább Surányi, az elmúlt 3 év monetáris politikájához fűzött kritikáinak 9 szakmai tévedését vesszük sorba.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Szép csendben nagy változás jön a Szép-kártyáknál!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility